Weboldalunk a jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használ.

Mi a különbség az extenzív és intenzív zöldtetők között?

Zöldtetőnek nevezzük azokat a növényzettel borított födémeket, ahol a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak.

A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak, főleg a szélsőséges éghajlatú területeken, mint pl. az Északi-sarkkör vagy az Egyenlítő menti területek. Ez nem véletlen, hiszen hőmérséklet-kiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatt lakókat. Az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így megnövekedik a szerkezet élettartama

A modern építészetben a XX. század elején La Corbusier alkalmazta a gyakorlatban is hitvallását, miszerint “Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva.”

Napjainkban már általános igénnyé vált, hogy az iroda-, vagy lakóház - egyébként kihasználatlan - tetőfelületén az utca forgatagától elzárt, kellemes pihenőkertet alakítsunk ki. Így a telek kihasználtsága, és ezzel az ingatlan értéke is ugrásszerűen növekszik. Az emberek mellett azonban élőlények millióinak is életteret adunk egy tetőkerttel. Pozsgások, vadvirágok és, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak, ahogy megteremtődnek a feltételei, elkezdik kialakítani maguk számára a megfelelő környezetet. Kialakul egy új élettér az eddig csupaszon heverő holt felületeken.

A ZÖLDTETŐK TÍPUSAI

Kertészeti szempontból kétféle zöldtetőtípust különböztetünk meg. Az egyik az extenzív zöldtető, ahol 8-20 cm-es ültetőközegbe ültetjük a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokat. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas az alacsonyabb terhelhetőség (1,6-2,4 kN/m2) miatt.

Intenzív zöldtetőről beszélünk a minimum 30 cm ültetőközegű, akár a talajszinti kerttel megegyező tetőkert kialakításakor. A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fákat is telepíthetünk.  Legalább olyan sokoldalúak mint egy használati kert, így rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. Ebből kifolyólag az építési és karbantartási költsége a legmagasabb.

A zöldtető funkcióját tekintve alapvető különbség figyelhető meg a két típus között. Míg az intenzív tetőknél a kertet a használati igényhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a vegetációt. 

Az extenzív zöldtetők növényeivel szemben elsődleges követelmény a nagyfokú szárazságtűrés. Ideális, ha alacsony a tápanyagigényük, mert így száraz körülmények között tartva a szerves- és tápanyagban szegény közegben erőteljesebben fejlődnek, mint az ilyen feltételeket nehezen viselő, jobb körülmények között viszont agresszíven terjedő gyomnövények.

Az intenzív zöldtető tulajdonképpen kert a tetőn. Kialakításánál gondoskodni kell a növények gyökérzetének térigényéről és tápanyagellátásáról.

  

 

A hibátlanul működő zöldtető egy olyan összetett rendszer, mely tervezéséhez és kivitelezéséhez számos szakma közös tudására van szükség, hiszen sokrétű funkciónak kell megfelelnie. A csapatmunka résztvevője többek között az építész, a szigetelő szakember, az épületfizikus, épületgépész, tájépítész és a kertészmérnök.

 

forrás: zeosz.hu, epiteszmernok-tervezo.hu, kisvakond.eu

Az oldal tetejére