A zöldtető röviden: növényzettel beültetett terület egy lapos vagy enyhe lejtésű tetőn.
A zöldtető doktori értekezés szerint általánosan elfogadott definíciója ennél tartalmasabb:
„A zöldtető olyan növényzettel telepített tető, amelyben az épületszerkezet, a tetőszigetelés rétegei, valamint a kertészeti felépítmény szerves egységet alkotnak. Zöldtetőnek nevezzük azokat a növényzettel borított födémeket, ahol a kertészeti és a szigetelési rétegek egységet képeznek. Más megfogalmazásban a zöldtető vegetációs réteggel borított és védett, műszakilag és biológiailag egyaránt tartósan kialakított szerkezet” (FLL 2002; Hidy et al., 1995)
forrás: Szőke Andrea - Extenzív zöldtetők, és azokon alkalmazott egyes Sedum fajok komplex értékelése (Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológia Tanszék; Bp. 2015
A zöldtetők lehetnek sík vagy enyhén ferde tetőkön, födémeken mesterségesen létrehozott vegetációs felületek. Olyan terület, amelyen a természetközeli vegetáció - növelve a faji sokszínűséget - élőhelyet biztosít egyes háttérbe szorult élőlények számára, és ahol az ültetőközegbe bekerült pár tucat növényfaj idővel egy komplex, természetazonos élőhellyé egyesül. A zöldtetők további előnyeit mutatja infografikánk:
A zöldtetők előnyeiről részletesebben itt olvashatsz.
A zöldtetőknek alapvetően két típusa van: intenzív zöldtetők és extenzív zöldtetők.
Extenzív zöldtetők azokon a felületeken kerülnek kialakításra, ahol a tető korlátozott teherbírással rendelkezik, vagy a zöldtetőre fordítható költségkeret szerényebb. Az intenzív zöldtetőknél, tetőkerteknél a legfőbb szempont a természetes környezethez hasonló, maximális kertélmény.