A mai városokban fokozott igény jelentkezik a zöldfelületek megtartására, újak kialakítására. A városokban levő zöldfelületek szerepe a túlzott beépítés, a fokozódó széttelepülési formák, a népességszám növekedése, az építkezés, és a különböző infrastrukturális beruházások területigénye miatt felértékelődött. A mai városiasodást alapvetően a művi elemek túlsúlya határozza meg (Láng, 2004).
a Facebook hadiszállás 3,6 hektáros tetőkertje, forrás: Mark Zuckerberg via Facebook
A világ népességének növekedése mellett a népesség városokba történő áramlása világméretű trenddé vált. A városi települések növekedése mellett a városokban élők száma is dinamikusan emelkedik. Míg 1900-ban a világ lakosságának 13,6 %-a, 1950-ben a világ lakosságának 29,2 %-a, 2000-ben 46,6%-a míg 2050-re pedig a prognózisok szerint a 75 %-a él majd városokban. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve tovább erősödik az emberi beavatkozás: újabb területek felparcellázása, zöldfelületekhez képest a burkolt és beépített területek növekedése, növekvő levegő szennyezettség és erősödő környezeti ártalmak (Láng, 2004; Unger és Sümeghy, 2002).
A zöldtetők a módosított városi klímát komplex módon javítják. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy képesek megtartani és megőrizni az esővizet. A zöldtetők jótékony hatással vannak a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítására, mivel az esővizet visszatartják, hasznosítják (Ertsey, 2011). A lehullott csapadék a növényi felületek és a közegkeverékek csapadékvisszatartásával a növényt és környezetét kondicionálja, így a csapadék helyben hasznosul (Dulovics, 2005; Villarreal és Bengtsson, 2005). A növényi felszínek a vízelvezetési és vízelnyelési képességükkel képesek csökkenteni a lehulló csapadék lefolyásának mennyiségét és ütemét (Mentens et al., 2006). A zöldtetők zöldfelületei párologtatásuk révén hűtik környezetüket, a levegőt felette, az épített belső tereket pedig alatta (Spolek 2008; Teenusk éa Mander 2009, 2010). A zöldtető csökkenti az épület energiafogyasztását, nyári hónapokban hűti, téli hónapokban fűti a tetőt (del Barrio, 1998). A zöldtetők életteret nyújtanak bizonyos növényeknek/állatoknak, ezáltal javítják a városi biodiverzitást, továbbá a városképet változatossá teszik (Emilsson et al., 2007). A zöldtetők tetőkön való alkalmazása megfelelő eszköz a városi hősziget hatás csökkentésére (Oláh, 2012; Gerzson és Oláh 2012). Természetesen a zöldtetők kisebb léptékben az épületekre és közvetlen környezetükre hatnak – hang/rezgés szigetelés, hőárnyékolás, épületenergetika –, összhangban a fenntartható, klímabarát megoldásokkal, mely energetikai és zöldépítészeti szempontoknak is megfelel (Ertsey, 2011).
Szingapúr PARKROYAL Hotel (forrás: twistedsifter.com)
Ma már minden nagyvárosnak elemi érdeke a városi területek klímaparamétereinek pozitív alakítása, kiemelten a hősziget hatás és a légszennyezés mérséklése, amelyet célszerűen zöldtetők telepítésével megvalósíthatnak.
szerző: dr. Szőke Andrea okl. kertészmérnök
