A szivacsvárosok az utóbbi évek két fő problémája: a kiugróan meleg nyarak, illetve a rövid idő alatt lehulló extrém mennyiségű eső következményei ellen jelenthetnek védelmet. Természetes körülmények között az égből lehulló csapadék egy részét elnyeli a talaj, a másik rész pedig elpárolog - hűtve ezáltal a levegőt. A betondzsungelek esetében azonban a víz a csatornába folyik, megszűnik a természet adta zárt vízkeringés. Egy hirtelen felhőszakadás esetén viszont a csatornahálózat nem feltétlenül tudja elvezetni a lezúduló vizet - ahogy múlt héten ez Budapesten is történt.
Mivel pedig az eső nagy része a csatornarendszerbe kerül, kevesebb víz párolog és a hőmérséklet jelentősen megemelkedik, a beton a nyári hónapokban ontja magából a meleget. A szivacsvárosok fő alkotóelemei: a zöldfelületek, esőkertek, gyűjtőtartályok, vízáteresztő burkolat alatti sávok és ZÖLDTETŐK - mint egy szivacs - elnyelik a csapadékot, ezáltal a hirtelen, heves esőzések következtében sem alakulnak ki villámárvizek. Ráadásul hűtik a környezetüket, csökkenthető általuk a városi levegő egyre emelkedő hőmérséklete. A szivacsvárosok élhetőbb teret biztosítanak a bennük élők számára.
Qunli Stormwater Park, Kína
A szivacsvárosok elmélete Kínából származik: évtizedekre visszanyúló városfejlesztés és légszennyezés követlezményeként a hatalmas ország egyszerre küzd vízhiánnyal és áradásokkal. További probléma a víz egyenlőtlen eloszlása: Dél-Kínában koncentrálódik a csapadék 80%-a, míg a kínai gazdaság rugója Észak-Kína. A kínai kormány 16 várost jelölt ki (többek között Wuhant és Xiament), ahol kb. 55 millió euró értékű vízgazdálkodási projekteket valósítanak meg - Qunli mellett például már elkészült fejlesztés a 34 hektáros Stormwater Park.
Qunli Stormwater Park, Kína
A szomszédos Bécsben is rendkívül komolyan veszik a várospolitikában a klímaügyet, a most épülő Seestadt Aspern a szivacsváros koncepció mentén épül. "A burkolatokról a víz a lépten nyomon kialakított, ülepítővel, túlfolyóval ellátott medenceszerű esőkertekbe kerül, amelyek a felszín alatt dréncsövekkel vannak összekötve, s a víz zöme ott helyben hasznosul, a növények párologtatják el" - számol be látogatásáról Bardóczi Sándor főtájépítész.
A jó hír, hogy Budapesten is elindult az előkészítő munka a Városi Eső projekt keretében. A fő hangsúly a tetőkről lezúduló csapadék felfogásán, esővízgyűjtők elhelyezésén és az esővíz hasznosításán lesz. Emellett mintautcát terveznek kialakítani természetalapú megoldásokkal (esőkerttel – speciális, őshonos növények beültetésével –, vízáteresztő burkolatokkal), illetve zöldtetőket alakítanak ki.
forrás: telex.hu, Bardóczi Sándor facebook oldala, euronews.com, chinese-architects.com, Bécs város oldala, index.hu
